A Mecsek északi lankáin fekvő Magyarhertelend ma a megye egyik leglátogatottabb fürdőhelye. Pécstől 20 km-re található. A megyeközponttól Orfűn át, valamint a 66-os úton Mánfa-Magyarszéken keresztül is megközelíthető. Sásd-Komló viszonylatban busszal és vonaton is elérhető. A Bodolyabérrel szomszédos, Barátúrt is magába olvasztó település önálló közigazgatású, az említett település is a körjegyzőséghez tartozik, önálló védőnői és körzeti orvosi körzet.

Magyarhertelend és Barátúr (amely ma Magyarhertelend része) a Baranya-csatorna térségében terül el, ahol a Mecsek nyúlványai végződnek, s találkoznak a Zselic és a Völgység dombjaival. 

A falvak határában húzódott valahol az a római út is, amely a lapisi vadászházon keresztül a Mecseken át észak felé haladt Sásdot érintve Arrabona (Győr) irányába. Ezt látszik alátámasztani az a római rézpénz is, melyet 1962-ben talált egy magyarhertelendi lakos a szőlőjében. 

A legkorábbi utalás Hertelend létezésére egy 1276. évi káptalani oklevélben található, majd 1332-ből ismerjük a község előfordulását Horcholondalakban. A mai Magyarhertelend alapításának évét a Historie Domus adatai szerint 1738-ra tehetjük. A ma hozzátartozó Barátúr már a középkorban lakott hely volt, a feltételezések szerint egykor szerzetesek lakták, mint arra neve is utal. 1745-től német telepesek érkeztek ide, a magyarok elhagyták a helységet. A 18. század második felében csak németek lakták. 1949-ig érkeztek ismét magyarok a felvidékről. A hetvenes években Barátúrt Magyarhertelendhez csatolták.